Mi a bánatot iszunk mi sör helyett?

Mi a bánatot iszunk mi sör helyett?
február 19 18:10 2016 További hasonló bejegyzések a hírek között Nyomtasd ki a cikket

Miközben azt hisszük, hogy egy-egy világmárka termékét fogyasztjuk, úgy tűnik, a Romániában működő összes nagy gyártó – Bergenbier, Heineken Románia, Tuborg, Ursus Románia – esetében valami más van az üvegben. Legalábbis erről számol be az OCCRP (Organized Crime and Corruption Reporting Project) portálon közölt riport.

Ez a szabályozásban rejlő kiskapuk kihasználásával lehetséges, ami lehetővé teszi, hogy kevéssé ismert, akár genetikailag módosított mikroorganizmusokból kivont, ipari enzimek hozzáadásával készüljenek az italok. Így jelentősen csökken a gyártási idő, és olcsó gabonafélék felhasználásával az előállítás költsége is. Tehát a gyártók jól járnak, de a fogyasztók kevésbé, egyszerűen átverik őket, mert ezeket a „söröket” tradicionális, természetes, vagy prémium jelzőkkel felaggatva adják el. Ráadásul a Heineken Románia honlapja azt állítja, hogy 12-39 nap alatt készítik el a söröket, holott egy volt alkalmazott olyan 2008-as kísérletről is beszámolt, amikor egy nap alatt próbáltak meg sört készíteni. Nem hivatalos források pedig azt feltételezik, hogy ez a trend nem csak Romániában, hanem egész Kelet-Európában jellemző.

Egy lager típusú sör készítéséhez például normális esetben alacsony hőmérsékletre és 12-48 napnyi érlelésre van szükség. Ez az időtartam az enzimek hozzáadásával néhány napra csökkenthető. De a sörkészítés egy másik időigényes fázisát is kikerülhetik ezekkel az anyagokkal: a sörárpa csíráztatását (malátakészítés), amely során természetes cukrok keletkeznek. Az enzimek hozzáadásával csírázatlan, olcsó gabonából is lehet sörszerű italt készíteni, ilyen például a cirok, a kukorica, vagy a rizs.

Az elmúlt 10 évben drasztikus változáson ment át a romániai piac. A Román Versenyhivatal adatai szerint 2002-ben 50 gyártó volt jelen a piacon, jelenleg pedig mindössze 7 nagy cég osztozik a 30 forgalmazott márkán, és ebből négy domináns: Bergenbier, Heineken Románia, Tuborg, Ursus Románia.

A Heineken és az Ursus volt alkalmazottait sikerült megszólaltatni, akik alátámasztották a különféle enzimek használatát, és azt is elmondták, hogy pontosan tudnak a hazugságokról, arról, hogy a vezetők természetes alapanyagokról fognak beszélni, ha bárki az összetevőkről kérdezi őket. Habár Daniel Constantin, az egykori földművelésügyi miniszter is arról ír egyhelyütt, hogy a sör egy nemes termék, amely természetes alapanyagokból készül, és a romániaiak millióinak hoz derűt, úgy tűnik, leggyakrabban a Fungamyl, a Ceremix 6X MG illetve a Filtrase nevű enzimek kerülnek bele. Az első kettőt a dán Novozymes cég állítja elő; előbbi a magasabb alkoholtartalomért felel, utóbbi pedig a csírázatlan alapanyagok felhasználását teszi lehetővé.

Leggyakrabban a Fungamyl, a Ceremix 6X MG illetve a Filtrase nevű enzimek kerülnek a sörbe.

Leggyakrabban a Fungamyl, a Ceremix 6X MG illetve a Filtrase nevű enzimek kerülnek a sörbe.

A Bergenbier és a Tuborg volt vagy jelenlegi alkalmazottai nem nyilatkoztak. Az ipari enzimek nemzetközi, illetve helyi forgalmazói viszont annál beszédesebb adatokkal szolgálnak: megerősítették, hogy ezeknek a gyáraknak is szállítanak. Az enzimeket forgalmazó Grama Trading nevű cég például a honlapján állítja, hogy a vállalat mind a négy fent említett nagy gyártóval kapcsolatban áll. Marius Toboșaru, a cég kereskedelmi igazgatója viszont az újságíróknak erről ipari titokra hivatkozva nem beszélt.

Nem beszélhetünk világméretű problémáról, úgy tűnik, pont abba a szerencsétlen kategóriába esünk, hogy nekünk ilyen „sör” jut. Debbie Spillane, az enzimeket gyártó dán Novozymes sajtóreferense elmondta, hogy az enzimek használata sokkal jellemzőbb azokra az országokra, ahol a kiskeresetű fogyasztók hagyományos gyártási eljárás mellett nem engedhetik meg maguknak a drágább terméket. De Németországban például 1993 óta teljesen tilos az enzimek és egyéb adalékanyagok használata. Az Egyesült Államokban viszont speciális esetekben, például kalória- vagy cukormentes sörök gyártásakor még használhatják őket.

A probléma gyökere az emberi természeten túl az, hogy Európában nincs uniós szabályozás az ipari enzimek használatára, így Romániában még csak egy, az egészségre nem káros adalékanyagokat tartalmazó listát sem rögzít a törvény. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) szerint a gyártók nem is kötelesek nyilatkozni az enzimek használatáról, mert azok nem minősülnek összetevőnek. Ráadásul az a jelenleg alkalmazott gyakorlat, hogy kizárólag a piacra kerüléskor vizsgálják meg egy adott márka összetevőit, utána pedig már senki sem foglalkozik azzal, hogy mi van az üvegben, és az egyezik-e a címkén feltüntetettekkel.

Akadnak függetlenek is: az Igazi Csíki Sör, a Clinica de Bere, a Zaganu, a Ground Zero és a Sikar. Ezek a sörgyártók nehéz helyzetben vannak a piacon a nagy márkákkal szemben, azonban még így sem használnak enzimeket.

Akadnak függetlenek is: az Igazi Csíki Sör, a Clinica de Bere, a Zaganu, a Ground Zero és a Sikar. Ezek a sörgyártók nehéz helyzetben vannak a piacon a nagy márkákkal szemben, azonban még így sem használnak enzimeket.

Lénárd András, az Igazi Csíki Sör tulajdonosa elmondta, hogy nagyon is tud ezekről az anyagokról, ismeri őket, azonban nem használja, mert akkor már nem sör lenne az, amit gyártanak. Hozzátette, hogy rendszeresen megkeresik, és az enzimek használatát javasolják neki különböző gyártók. Marius Mircea, a temesvári Clinica de Bere vezérigazgatója pedig kihangsúlyozta, hogy az különbözteti meg az ő terméküket a nagy gyártókétól, hogy valódi, minőségi alapanyagokból dolgoznak, és ő maga nem is ismeri az említett népszerű enzimeket.

Velük ellentétben a nagy cégek vezetői nem szívesen nyilatkoznak: az elmúlt fél év során az OCCRP újságírói többször is kértek interjút az Ursus, a Bergenbier, a Heineken Romania illetve a Tuborg Romania illetékeseitől, de még csak e-mailben sem kaptak választ az enzimek használatára vonatkozó kérdésekre. Peter Hammarstedt, a Carlsberg International’s exportigazgatója azt ígérte, utánanéz, hogy a Tuborg Romania alkalmaz-e ipari enzimeket, de később már az emlékeztető levelekre sem válaszolt. Emily Hamburger, az Ursus anyavállalalatának, a SABMiller-nek a sajtófelelőse szintén nem nyilatkozott.

Marie-Christine van’t Hullenaar, a Heineken International szóvivője viszont azt nyilatkozta, hogy a Heineken 1873 óta ugyanazon egy recept alapján készül világszerte, illetve a cég helyi márkáinál sem használnak enzimeket.

Több tucat romániai sörfogyasztót is megkérdeztek, hallottak-e az enzimekről, és tudnak-e arról, hogy milyen anyagokat fogyasztanak el egy-egy sörözés alkalmával. A válaszok többsége azonban lesújtó képet mutat: a sörgyártás folyamatának alapjaival sincsenek tisztában.

A cikk forrása: Think Outside the Box

  A bejegyzés címkéi:
  Kategóriák:

 

Hozzászólás írása

1 Hozzászólás

  1. Gy
    február 19, 19:42 #1 Gy

    körül nézhetnétek a magyar piacon is! Pl. a kozel, a cseh nagyon jó a magyar egyre sz@r@bb …..

    Válasz erre

Hozzászólás írása

A beírt adataid biztonságban vannak! Az e-mail címed nem lesz publikus. Adataid nem osztjuk meg harmadik személlyel.
A hozzászólás írásához minden *csillaggal jelölt mező kitöltése kötelező.