Schillinger Attila: Szakítottunk a panaszpolitikával

Schillinger Attila: Szakítottunk a panaszpolitikával
december 14 08:45 2015 További hasonló bejegyzések a hírek között Nyomtasd ki a cikket

Jövőre konstruktív javaslatok tálalásával akarja megvitatni a hazai söripar helyzetét a Magyar Sörgyártók Szövetsége a kormánnyal – mondta Schillinger Attila, a szövetség igazgatója a KamaraOnline-nak nyilatkozva.

– Mit tűzött ki maga elé célul, amikor tavaly novemberben a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatójává választották?

– A fő cél az volt, hogy megújítsuk a szövetség tevékenységét. Az MSSz 1992-ben alakult, azóta eltelt több mint két évtized. Érdekképviseleti szervezet vagyunk, tagjaink a legnagyobb hazai sörgyártók, a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt. és a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. Azzal a szándékkal kezdtem el dolgozni, hogy sokkal élőbbé, a teljes söripari értékláncot képviselővé tegyük a szövetséget. Régebben sokszor ért minket a vád, hogy ez a nagyipari sörösöknek az érdekvédelmi szervezete. Most azt szeretnénk, hogy a sör érdekvédelmi szervezete legyünk. Tevékenységünket újrahangoljuk. Abbahagytuk a múlt „panaszpolitikáját”. Elég volt abból, hogy elmentünk a döntéshozókhoz, és azon keseregtünk: mennyire rossz, hogy túladóztatott a szakma és a sör. Helyette olyan konstruktív javaslatokat akarunk letenni a kormány elé, amelyek kölcsönösen jók a kormányzatnak és a sörgyártóknak. Azt szeretnénk, hogy kölcsönös előnyöket élvezzen a költségvetés és a söripar. A sörgyártás komoly múlttal és jelentős gazdasági hatással rendelkező magyar agráripari tradíció, ráadásul a sörfogyasztás igazi reneszánszát éli világszerte. Miért ne lehetne az ügyünket támogatni?

– Úgy érzi, hogy jelenleg nem megfelelő a kormánytámogatás?

– Az elmúlt 23 év nagyon egy irányba mutatott. Minden kormány emelte a söripar költségvetési terheit, ha az állami büdzsé helyzete azt megkövetelte. Az utolsó tíz év alatt 70 százalékkal emelkedtek a magyar söripar adóterhei, jelenleg a sör által megtermelt teljes gazdasági érték 83 százalékát vonja el a költségvetés. Ha az összes iparágat nézzük Magyarországon, ez a mutató átlagosan 50 százalék körüli. A durván 33 százalékos eltérés oda vezetett, hogy kizsigerelődött a hazai sörgyártás. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy ma egyre kevésbé érdemes sört gyártani Magyarországon. Ez azért veszélyes, mert regionálisan nagy a többlet kapacitás. A régióban is nagy multinacionális cégek tulajdonában vannak a sörgyárak. Vagyis ahol túltermelés van, ráadásul nem éri meg gyártani, könnyen eljuthatnak odáig, hogy egyes nagy gyártók fejében megfordulhat a piacról kivonulás gondolata. Ez senkinek nem lenne jó. Kiszámoltuk, hogy nemcsak 1700 főt foglalkoztat közvetlenül a söripar, hanem további 25 ezer embernek teremt megélhetési lehetőséget, akiknek egyharmada az agráriumban dolgozik. Látszik, hogy globálisan a sörpiac átrendeződőben és fellendülőben van, a sörfogyasztás újfajta reneszánszát éli. Az is igaz viszont, hogy amíg Magyarországon az 1990-es évek elején fejenként 100 liter sört fogyasztottak évente, ez napjainkra 65 literre csökkent. Meg kellene teremteni a lehetőséget, hogy az elvesztett piac egy részét visszanyerje a söripar. Meg kell állítani a lefelé csúszást, el kell indulni felfelé. Nagyon jó lenne legalább fejenkénti 80 literre visszatornászni ennek a relatíve alacsony alkoholtartalmú, népszerű italnak a fogyasztását.

– Mikorra dolgozzák ki a javaslataikat?

– Nagyon komoly statisztikai munkákat végeztünk az idén, jövőre pedig szeretnénk megtárgyalni a helyzetet a kormánnyal. Nem az a törekvés, hogy az ipar kevesebbet fizessen, hanem hogy felszabadítsuk a piacban rejlő lehetőségeket, például munkahely teremtésekkel. A sörszövetség tagjai jelenleg 64 milliárd forintot fizetnek a költségvetésnek, javaslataink után a büdzsé sem járna rosszul a jövőben. Ebbe az összegbe nem tartoznak bele a kisebb gyártók, amelyek egyébként a nagyipari mérték felét fizetik jövedéki adóként.

– Ennek a stratégiának a része, hogy nyitnak a kisebb sörgyártók felé, akik a jövőben a szövetség pártoló tagjai lehetnek?

– Ez inkább annak a stratégiának a része, hogy nem csak érdekvédelmi, hanem piaci eszközökkel is tenni akarunk azért, hogy a piac javuljon és nőjön. A kisebbek is belátják, hogy érdemes közösen tenni azért, hogy magasabb szintre emelkedjen a sörkultúra. A piac erősödése különösen a prémium söröket gyártóknak hasznos, s a kisebbek főleg ezen a területen érdekeltek. Idén az időjárás egyébként megágyazott a sörfogyasztás növekedésének, hiszen rettentően meleg nyarunk volt. Inkább a fenntarthatósággal van probléma – nem csak nyári hetekből áll az év. Mindenesetre biztató, hogy nyáron hozzávetőlegesen 10 százalékkal emelkedett a fogyasztás, s részben a prémium kategóriájú sörökből adtunk el többet.

– Hány új tag belépésével lenne elégedett?

– A jövő évet egyelőre nagyon alultervezem. A változásokhoz alapszabályt kell módosítanunk, ami társadalmi szervezetként működve nem egyszerű, a bírósági folyamat hónapokig eltarthat. Nagyszerű lenne, ha 2016 végére két-három új tagunk lenne.

A teljes bejegyzés megtekintése a Kamaraonline weboldalon.

Forrás: Kamaraonline

 

Hozzászólás írása

Nincsenek hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások.

Te lehetsz az első, hogy írj egy hozzászólást.

Hozzászólás írása

A beírt adataid biztonságban vannak! Az e-mail címed nem lesz publikus. Adataid nem osztjuk meg harmadik személlyel.
A hozzászólás írásához minden *csillaggal jelölt mező kitöltése kötelező.